📖 Tartalom:

202 kérdés, hogy megismerjék egymást,

Reprezentációk, sémák, képességek Reprezentációk Az előző fejezetben a tanulást fejlődésként definiáltuk. A tudás - érveltünk - valamiképpen elősegíti a környezethez való hatékonyabb alkalmazkodást. De miképpen? Mi köze van a tudásnak az alkalmazkodáshoz? Jerome S. Bruner e kérdésre válaszolva mindenekelőtt a külvilág belső reprezentációjának fontosságát emeli ki. A fejlődés alacsony szintjén - akár evolúciósan, akár az egyedfejlődés szintjén értelmezzük a fogalmat - ugyanaz az egyed egyén azonos ingerre azonos választ ad.

Ha a kisgyerek meglátja kedvenc játékát, tudjuk, hogy kinyújtja hogy megismerjék egymást, a kezét.

ismerd meg a felnőttek

A nagyobb gyerek lehet, hogy nem teszi ezt, mert pl. Annak a játéknak az eszközeit esetleg nem látja éppen akkor, de a fejében "reprezentálva vannak", ezért így is képesek elvonni a figyelmét. Máskor lehet, hogy ugyanaz a gyerek keresni kezdi kedvenc játékszerét.

Befejezetlen kérdések Leírás: Az egyik befejezetlen kérdés így hangzik: Ki volt a legjobb … akivel találkoztál, és akitől megtanultad, hogy milyen a …? A kérdésben két kipontozott rész található. Ez azt jelenti, hogy te, a munkatársaid, a csoport tagjai, vagy a tréningen résztvevők kiválaszthatják és beilleszthetik az adott helyzethez és kapcsolathoz leginkább illeszkedő szavakat. Ár: Értékkártya kártyacsomag Leírás: Eszközünk elgondolkodtató és irányt adó segítséget nyújt az értékek és normák megbeszéléséhez. Ezt követően: Milyen hatással lesznek az általam kiválasztott értékek a mindennapi cselekedeteimre?

Nem látja, de elmebeli reprezentációi alapján tudja, hogy létezik. Másrészt azonban arra is szükség van, hogy mozgósítsuk már meglévő, és hogy megismerjék egymást, adott helyzet szempontjából releváns tudásunkat pl. A tapasztaltabb embert az különbözteti meg a kevésbé tapasztalttól pl. A tanítás célja jórészt az, hogy a külvilág ilyen reprezentációinak kialakulását elősegítse, azaz hogy a tanuló viselkedését fokozott mértékben ingerfüggetlenné autonómmá tegye, miközben tudjuk, hogy teljesen ingerfüggetlen viselkedésről beszélni értelmetlenség lenne.

Analóg és fogalmi propozicionális reprezentációk Az analóg reprezentációk képek, hangok, hogy megismerjék egymást, modellek stb. A fogalmi reprezentációk éppen ellenkező módon viselkednek: diszkrét szimbólumokból épülnek fel, amelyek meghatározott hallam társkereső szabályok szerint kapcsolódnak egymáshoz, továbbá többé-kevésbé elvontak.

Ugyanennek képszerű mentális megjelenítése analóg reprezentációnak tekinthető. A fogalmi reprezentáció nem nyelvi jellegű a szó szoros értelmében.

Amikor beszélünk, nyelvi formát ölt, és jórészt a gondolkodás is szorosan kötődik a nyelvi formához.

Ez vagy az a kérdésQ

Tudásunk mégsem egyszerűen nyelvi, hiszen egy új nyelv megtanulásakor nem kell újra megtanulnunk mindazt a tudást, amit az új nyelven ki akarunk fejezni. A kutyáról szóló tudásunk ugyanaz marad akkor is, ha 202 kérdés litván nyelven beszélünk róla. Az analóg reprezentációkat szokás képzeteknek is nevezni.

  1. Kislemez kalkar
  2. 👉 + Ez vagy az a kérdés

Mivel az analóg reprezentáció erősen kötődik valamely észlelési modalitáshoz valamely érzékszerv speciális kódrendszeréhezezért beszélhetünk képi, hallási, tapintási, ízlelési, szaglási, kinesztéziás képzetekről.

Nem szokás a képzetek közé sorolni, de fontos analóg reprezentáció a cselekvés, amely Bruner elméletében illeszkedik a reprezentáció különféle típusainak sorába.

Bruner reprezentációs elmélete Bruner a mentális reprezentáció három alapformáját különbözteti meg. Cselekvéses enaktív reprezentáció. A külvilág tárgyait azokkal a mozgásokkal képezzük le, amelyek hozzájuk kapcsolódnak.

meet házas férfi

Képi ikonikus reprezentáció. Megfelel a képzeteknek elsősorban nyilván a vizuális modalitásban. Szimbolikus reprezentáció. Megfelel a fogalmi propozicionális reprezentációnak. Bruner modelljének kiemelkedő pedagógiai jelentőségét az adja, hogy nála ez nem egyszerűen a reprezentáció három formája, hanem három - a gyermek fejlődése során - egymásra épülő szint.

A gyermek először cselekvései révén ismeri meg a tárgyakat a 202 kérdés az, amit kezdeni lehet veleés egy következő szinten alakul ki egy képi modell benne a tárgyról, amelyet akkor is fel hogy megismerjék egymást, idézni, amikor a tárgy nincs jelen. A fejlődés azzal folytatódik, hogy kialakul a szimbolikus kód, amely a külvilág belső leképezésének minden korábbinál gazdagabb és rugalmasabb lehetőségeit nyitja meg.

Alighanem helytelen volna Bruner egyes szintjeit életkori szakaszokhoz kötni.

Sokkal inkább arról van szó, 202 kérdés a tudás különböző területein különböző időkben járjuk végig ezt az utat, és abból, hogy valaki tud beszélni, még nem következik, hogy minden területen a megismerés szimbolikus formái működnek nála a leghatékonyabban.

Az iskolai oktatás alapvetően a szimbolikus kód használatán alapul. Sokszor azonban ez azért nem sikeres, mert a tanulók fogalmi fejlődése az adott tudásterületen még nem járta végig a Bruner által felvázolt utat a cselekvéstől a vizualitáson át az elvont fogalmakig.

Sémák A kutatók általában egyetértenek abban, hogy az elménkben lévő reprezentációk egymáshoz kapcsolódnak, rendszert alkotnak. Ezeket a rendszereket nő találkozó yaoundéban kognitív sémáknak nevezni.

Szimulációs játékok

A sémák lehetnek nagyon komplexek: fogalmak, képzetek, procedurális és automatikus elemek egyaránt részüket képezhetik. De mire szolgálnak a sémák? Az új információ hogy megismerjék egymást, megértését és feldolgozását segítik. A sokféle információ azáltal kap értelmet, hogy beilleszkedik a memóriánkban tárolt és aktuálisan aktivált sémába. Másfelől: azokat az információkat, amelyekkel kapcsolatban nem rendelkezünk sémákkal, nagyon nehezen fogjuk megérteni, sőt valószínűleg félreértjük rossz sémába illesztjük be 202 kérdés.

A hiányzó információt a sémák segítségével pótoljuk. Hogy megismerjék egymást, egy történetet hallunk arról, hogy valaki megebédelt egy étteremben, feltételezzük alapértelmezés szerinthogy az ott megrendelt ételeket fogyasztotta el, nem a táskájából vette elő az otthon becsomagolt szendvicset.

Továbbá feltételezzük, hogy nem a szomszéd asztalról vette el a levest stb. Az alapértelmezést amelyet a fejünkben raktározott séma tartalmaz egészen addig hallgatólagosan igaznak gondoljuk, amíg az ellenkezőjéről nem kapunk információt. A séma segít a megfelelő információ megtalálásában.

svájci paraszti társkereső

Az érzékszerveinkhez eljutó információk közül csak azt vesszük fel, amire az éppen aktivált séma szempontjából szükségünk van. Hasonlíthatjuk a sémákat kampók rendszeréhez, amelyekre az új ismeret felakasztható. Tekinthetjük őket biztos pontoknak, amelyekhez új ismereteinket lehorgonyozzuk. Hasonlatosak egy elektronikus űrlaphoz, amely bekér bizonyos információkat, de bizonyos rovatokat automatikusan ki is tölt az alapértelmezés szerinti értékekkel, megengedve természetesen, hogy ezeket az értékeket újakkal írjuk felül.

Sémának tekinthetők az ún.

A lóról alkotott vizuális reprezentációnk pl. A mentális modellek sajátos típusa a környezetben való eligazodást lehetővé tevő kognitív térkép, vagyis a helyek térbeli elrendezésének mentális reprezentációja. A sémák nemcsak az információfelvételben, hanem a cselekvésekben is fontos szerepet játszanak. Egy-egy problémahelyzetet úgy tudunk megoldani, hogy kiválasztjuk a megfelelő cselekvéses sémát, és végrehajtjuk a megfelelő cselekvéseket.

Itt is fontos megállapítani, hogy a séma komplex rendszer, amely nyitott elemeket is tartalmaz: ezek teszik lehetővé az egyedi helyzetekhez való alkalmazkodást. Komplex cselekvéssorok sémáit forgatókönyveknek is szokták nevezni.

Elmondhatjuk, hogy hogy megismerjék egymást, tudás gyarapodása voltaképpen a sémák számának a gyarapodásában áll. Minél több sémával rendelkezik valaki egy adott tudásterületen, annál inkább szakértője annak.

Mérő László - egyebek mellett Herbert Simon kutatásaira hivatkozó - könyve szerint a "nagymesterek" néhány tízezer sémát ismerhetnek szakterületükön. A séma kialakítása ily módon a tanítás egyik fő értelme. Elszigetelt tudáselemeket is rögzíthetünk a memóriánkban, de kérdés, hogy mi értelme van ennek, ha a tudáselemek nem szerveződnek sémákká, nem alkotnak rendszert.

A sémákba nem illeszkedő tudás nem megértett, és ily módon nem használható, nem alkalmazható tudás. Képességek A tanításról szóló közbeszédben az egyik leggyakrabban használt fogalompár az ismeret és a képesség. E két kategóriát szokás a tudás két típusaként emlegetni.

ingyenes társkereső tours

Kézenfekvő lenne az ismeretet a deklaratív explicit tudással, a képességet a procedurális implicit tudással azonosítani. Ami az ismeretet illeti, ez logikus is.

Szimulációs játékok - Human Telex Consulting

A képesség azonban csak bizonyos elemi mozgások és automatizmusok esetében tekinthető tisztán hogy megismerjék egymást, implicit memória használatának. Legtöbbször tudáselemek komplex rendszeréről van szó, amelyek lehetővé teszik bizonyos - mentális vagy külső - cselekvések elvégzését.

A könyvtárhasználat képessége pl. De feltételezi az olvasás képességét, valamiféle rendszer explicit ismeretét a lehetséges témakörökről stb.

A képességek ily módon értelmezhetők olyan sémákként, illetve sémák olyan komplex rendszereként, amelyek valamiféle cselekvést lehetővé tesznek.

A képességfejlesztő tanítás pedig nem más, mint törekvés arra, hogy a különböző tudáselemek értelmezési és cselekvési sémákká álljanak össze. Felhasznált és ajánlott irodalom Michael W.

Eysenck - Mark T. Keane: Kognitív pszichológia. Budapest,Nemzeti Tankönyvkiadó, Pléh Csaba: Bevezetés a megismeréstudományba.

keresés nő híd

Budapest,Typotex, Ingyenes online találkozó svájcban Új utak az oktatás elméletéhez. Budapest,Gondolat, A sémákról: Eysenck-Keane Charles S. Carver - Michael F. Scheier: Személyiség-lélektan. Budapest,Osiris, Néhány konkrét példát innen vettem át.