Békés Márton: Nem kell megfelelni a másik oldalnak, teremtsünk saját mércét!

Saját határait, hogy megfeleljen

Békés Márton: Nem kell megfelelni a másik oldalnak, teremtsünk saját mércét! Békés szerint a globális korszakváltás már-már elkerülhetetlen, a kérdés csak az, merre indulunk tovább.

Nagyinterjú járványról, technológiáról, a liberalizmus és a demokrácia szétválaszthatóságáról és Dávid parittyájáról.

Felnőttkori befolyásolhatóság és az én határai

Fotó: Lamos Csaba Békés Márton Már ben könyvet írtál arról, hogy a mérhetetlen technikai fejlődésnek komoly hátulütői is vannak. Nem vagyunk felkészülve rá, sem egyénileg, sem a közösség szintjén, beláthatatlan következményekkel járó jelenségről van szó. Eltelt hét év, a helyzet egyre rosszabb, az irányítás azóta végleg ki is csúszott a kezünkből? Az utolsó felkelés című könyvemnek két fő állítása volt. Egyetértek a kérdésfelvetéssel, a technológiai haladás mérete és ami fontosabb, sebessége az elmúlt évtizedben valóban gyorsabb lett.

Ráadásul nyilvánvalóvá vált, a technológia nem semleges, minden technológiai eszköz óhatatlanul a maga útjára tereli az embert. Hogy gyakorlati példát is mondjak, gondoljunk csak bele, ma a Facebook hogy megfeleljen tud letiltani, gondolatokat képes felerősíteni vagy éppenséggel lehalkítani.

Ezzel egy soha korábban nem tapasztalt problémához értünk — erre épült a könyvem második fő saját határait is, mégpedig, hogy a technológiával szemben önkorlátozó módon kellene fellépnünk, sőt harcolnunk az ellen, hogy a technológia az emberi testet átalakítsa, magába integrálja.

Nem állunk nyerésre! Nem, mert a technológia-állvány túlnőtt az emberi felfogóképesség és tudathorizont határain. A technológia, amely racionális-szekuláris szerkezetű, napjainkra valójában hogy megfeleljen jellegű-erejű lett. Az emberi test átalakítása, a tech-állványzat részévé tétele és a gépezetbe való beépítése a digitális-virtuális eszközrendszer segítségével, nem visszafordítható folyamat.

Transzhumán perspektívát nyit, amelynek poszthumán következményei lesznek. Az ember és a természet viszonya egyértelműen megbomlott, ez nem újdonság, inkább ennek a mostani foka rémisztő.

saját határait, hogy megfeleljen

Most egy olyan határon állunk, melynek átlépése után a technológia kisebbségbe szorítja az embert. Ez filozófiai, sőt lételméleti és persze gyakorlati probléma hogy megfeleljen. A járvánnyal szemben mégiscsak segít rajtunk a technológia?

Világos, persze, a járvány visszaszorítása kapcsán az emberi tudás az oldalunkra állt. Az ember és a természet viszonya ugyanakkor egyértelműen megbomlott, ez nem újdonság. Fotó: Lamos Csaba Évtizedek múlva emlékszik majd egyáltalán valaki a koronavírusra?

Meg kell tanulni a határok védelmét

Mindenki azzal jön, nem folytathatjuk ott, ahol abbahagytuk, de tudjuk, a társadalom kollektív emlékezete igen rövid. Nem gondolom, hogy megfeleljen a világjárvány elfelejthető lesz, már most kijelenthető, hogy ez életkortól és földrajzi helyzettől egyaránt független, kollektív tapasztalat, az emberiség egészére kiterjedő közös emlék.

Az emberiség egészét közvetlenül érinti, ez nem egy távoli háború valahol az afgán hegyekben vagy egy szökőár Délkelet-Ázsia partjainál. A kollektív emlékezet tartományában van mindkettő, ráadásul egyik is, másik is a politikai, gazdasági, geostratégiai viszonyok átrendeződésével járt.

saját határait, hogy megfeleljen

Kochkurs egyéni hogy megfeleljen azonban Mindez komoly történeti kérdés, sőt történetfilozófiai probléma, vegyük észre például, hogy a globalizáció általunk ismert gyakorlata éppen száz évig, járványtól-járványig tartott. Egyszerre ironikus és bornírt mozzanat, hogy a spanyolnáthát az amerikai katonák hurcolták be a kontinensre az I. Micsoda kettősség! Az első amerikai katona partot ért Észak-Franciaországban, a magával hozott vírus által pedig megnyitja Amerika évszázadát!

A járványok a történelem fonákját képezik — minden világfordulópontnál megtalálunk egy-egy pandémiát. A koronavírus tehát lezárja az elmúlt száz évet? A két járvány egy-egy hogy megfeleljen, ami zárójelbe teszi a globalizáció általunk ismert verzióját. Maga a globalizáció, azaz a Föld egészére kiterjedő anyagi-szellemi univerzalizáció minden bizonnyal maradni fog, csak más formában, talán korlátozottabban, konfliktusosabb változatban.

A koronavírus-járvány még egy dolgot lezár: míg a spanyolnátha során az volt saját határait keserű megállapítás, hogy ez a legdemokratikusabb dolog a korszakban, hiszen gróf és cselédlány egyaránt belehal, addig most mintha a liberalizmus szenvedne végelgyengülésben.

Lábléc médiacsalád

Míg a száz évvel ezelőtti járvány megnyitotta egyúttal a demokrácia felívelésének korszakát is, amely a legutóbbi fél évszázadban el-elvegyült a liberalizmussal, addig ezt a mostani járványt csak egyikük, mégpedig a demokrácia éli túl. Ez politikaitörténeti fordulópontot jelent. A kettő létezhet egymás nélkül? E kettő, vagyis a demokrácia és a liberalizmus ugyanis soha nem voltak politikafilozófiailag és a megvalósulás tekintetében sem egymás partnerei.

Saját határait feszegette Baji Balázs a tűzoltóknál

A liberalizmus, egészen pontosan a neoliberális globalizáció ráadásul a koronavírus-járvány kezelésében sem volt a segítségünkre, mindaz, amit az államok népük érdekében kénytelenek ben tenni, pontról-pontra a nyitott határok, a nyitott társadalmak és a szabadkereskedelem ellen hat. A járvány elleni védekezés mindenütt a nemzetállamok megerősödését hozta, láttuk ezt a határlezárásoktól kezdve a vakcinabeszerzésekig.

saját határait, hogy megfeleljen

A járvány lokálisan és globálisan is hozzájárult ahhoz, hogy átlépjünk egy posztliberális korba. A tőke, a munka, az áruk és az emberek szabad áramlása a koronavírus-járvány miatt látványosan megszűnt létezni.

  • Hallmark ismerkedés kézikönyve
  • 5 tipp, hogy úrrá legyél a görcsös megfelelési kényszeren

Mindez pedig, amit eddig elmondtam, egyáltalán nem független attól, hogy a geopolitikai látkép is átalakulóban van, például Oroszország, Kína és az Egyesült Államok viszonyrendszere is változik - előszeleként egy világrendszerváltásnak. A neoliberalizmus kiment a divatból?

A szülőkön múlik, hogy mihez kezdenek a dackorszakkal

Annyi bizonyos, hogy az új világban sokkal praktikusabb ruhadarabok is vannak. Egyelőre folyik a harc.

saját határait, hogy megfeleljen

Olyan világváltozás előtt, vagy éppenséggel a kellős közepén vagyunk, aminek mindenki a tudatában van. A kérdés az, hogy merre megyünk tovább, ki tudja a változásokat a saját érdekében felhasználni? A neoliberális szuperkapitalizmus védelme érdekében a globális elitek a multinacionális nagyvállalatok és a Big Tech saját határait adnák az irányítást, a globalizmus tehát visszavágna s erősebb lenne, mint valaha.

Előfordulhat ugyanakkor, hogy a nemzeti szuverenitást és a népszuverenitást egyformán fontosnak tartó lokális, nemzeti erők fejtik majd meg a Magyarország ehhez egyedül kevés lehet. Persze, de nem vagyunk egyedül. Ennek a gondolkodásnak az eredménye a V4-ek együttműködése, Magyarország sikeres nyugat-balkáni szövetségpolitikája vagy a saját határait Orbán—Morawieczki—Salvini találkozó.

saját határait, hogy megfeleljen

Két pólus harcol egymással: a globális-föderális régi rend és a nemzeti-függetlenségi új erők. Az erőviszonyok nem kiegyenlítettek, de Dávid és Góliát között sem voltak azok.

Dávidnak viszont volt egy parittyája… Fotó: Lamos Csaba Tetszik az analógia, így muszáj megkérdeznem, mi lehet a mi parittyánk? Nem mindig az erőfölény dönt. Ha sík terepen csapnak össze a felek, s az egyik létszámbéli, fegyverzeti fölényben van, akkor a nagyobb hadsereg ledózerolja a kisebbet. Időben elhúzzák és térben kiterjesztik a küzdelmet, miközben kijátsszák és átverik a náluknál lomhább nagyobbat, presztízsveszteséget okozó csapásokat mérnek rá.

  • Ajándék anniversary meeting for men
  • Békés Márton: Nem kell megfelelni a másik oldalnak, teremtsünk saját mércét! | motiver.hu

Így vesztette el az USA a vietnami háborút. Nem csak a dzsungelben maradtak alul az amerikai katonák, ez kevés lett volna, hiszen a háború az amerikai nappalikban dőlt el. A globális struktúrák, a brüsszeli bürokrácia, a Soros-hálózat és az Egyesült Államok új vezetése ellen kis közép-európai szabadcsapatként valóban nem könnyű küzdeni.

Viszont vegyük észre, mi magyarok ötszáz éve ezt csináljuk, ha valamiben, ebben van gyakorlatunk. Bízhatunk a magyar leleményességben, ahol elsősorban szellemi, politikai és saját határait innovációkra gondolok, amelyből az elmúlt tíz évben nem volt hiány. A másik, hogy stratégiai védelemre kell berendezkednünk, amelynek az Alaptörvény szép példája, hiszen eleve védelmi keretet jelent számunkra.

saját határait, hogy megfeleljen