Kíváncsi a kíváncsiságra?

Mivel a kíváncsiság. Hogyan válhat a kíváncsiság jobb tervezővé | Tirupati

Csalétek a kíváncsiságnak © Polityka Insight Átfogalmazva az újságírás egyik ismert alapelvét, azt mondhatnánk: Ha egy hal bekapja a csalit, annak nincs hírértéke - izgalmassá akkor válik a dolog, ha egy ember kapja be a csalit. A clickbait jelensége bait - "csali" - olyan szalagcímek, amelyek arra hivatottak, hogy "kattintásra" csábítsák az olvasót - a médiaszakértők egyik legfőbb témája.

Az emberek nem mindig osztják a ugyanolyan típusú kíváncsiság, és ez rendben van

Szalagcímek, amelyek provokálják az olvasót és magukra vonják figyelmét, azóta léteznek, amióta van bulvársajtó; a clickbait azonban egy olyan jelenség, amely először a digitális médiában ütötte fel a fejét. A papírkiadványok világában az eladási ráta attól függött, mekkora volt a vonzereje az első ingyenes fiatalok társkereső, és ezért azokat hangzatos szalagcímekkel látták el.

Ugyanakkor azonban lényegében lehetetlen volt lemérni, hány olvasót "talált el" az adott cikk. Az online-médiában azonban adatokkal mérhető az olvasottság, és ezzel megváltoztak a gazdasági számítások is, amelyek a média világát meghatározzák. Manapság az olvasók abban az értelemben váltak önmaguk saját szerkesztőivé, hogy ők maguk döntik el, melyik cikkeket válogatják be az elolvasandók listájára, és melyikeket nem.

Ugyanakkor mivel a kíváncsiság az a befolyás, amelyet a média hirdetések révén gyakorol az olvasókra, a kattintások számától függ.

Hogyan lehet osztályozni a kíváncsiság formáit?

Az a szöveg, amely címével felkelti az olvasó érdeklődését, és azt kattintásra készteti, hozzájárul ahhoz, hogy az egész szerkesztőség bevételeit növelje. Az olvasói lojalitás pénzé tétele digitális előfizetések és fizetős cikkek útján jóval nehezebb, éppen ezért hatalmas a nyomás, hogy az online-szerkesztőségek hirdetőket találjanak.

Ehhez pedig megint csak a lehető legmagasabb kattintások száma szükségeltetik, és ez követeli különböző csalétkek bevetését is. Milyen szalagcímek szólítják meg az olvasót?

Kíváncsiság és képzelőerő Ösztönösen kíváncsi gyerekek A kíváncsiság és képzelőerő a kezdeményezés, a vállalkozó szellem, a problémamegoldás és a kritikus gondolkodás elengedhetetlen része. Bátorítani a gyerekeinket, hogy legyenek kreatívak, hogy tágítsák a megértésük kereteit — ez a kulcs a problémamegoldáshoz és a kritikus gondolkodáshoz. A kíváncsiság és képzelőerő jól működik a legtöbb logikus készséggel, vagy az olyan alapkészségekkel, mint az olvasás, írás, számolás, mivel mindkét agyféltekét megmozgatják, illetve ún. Amikor egy gyerek sokat kérdez, nagyon jó úton halad afelé, hogy megoldásokat dolgozzon ki az őt érdeklő kérdésekre.

Mi készteti az olvasót arra, hogy bizonyos szalagcímekre rákattintson, másokat pedig figyelmen kívül hagyjon? A Psychological Bulletin egyik es cikkében, amely az emberi kíváncsiság évtizedes kutatásainak eredményét foglalja össze, George Loewenstein pszichológus arra jutott, hogy az embert azok a dolgok érdeklik legjobban, amelyek már valamennyire ismerősek számára, de még nem ismeri azokat teljesen.

mivel a kíváncsiság

A minimális tudás tehát alapfeltétele annak, hogy egy dolog felkeltse érdeklődésünket. Ha valaki még semmilyen ismerettel nem rendelkezik egy témáról, az azt jelenti, hogy eddig nem érdeklődött iránta, és nagy valószínűséggel ezután sem fog.

Ugyanakkor az is csökkenti annak esélyét, hogy elolvasson egy cikket, ha az az érzése, hogy az adott témában igen jártas már, hiszen abban a hiszemben él, hogy semmi újat nem fog megtudni.

Érdeklődés – Wikipédia

Ha ezt a szalagcímek "nyelvére" lefordítjuk, akkor arra jutunk, hogy a bonyolult és érthetetlen címek vagy pedig éppen hogy azok, amelyek túl sokat árulnak el a tartalomból, kevésbé vonzóak, mint azok a címek, amelyek egy részét elárulják ugyan a tartalomnak, mást azonban ködösítve és kimondatlanul hagynak. Ezt a működési mechanizmust, amelyet Loewenstein írt le, és amelyet a pszichológia "információs résnek" curiosity gap nevez, igazolja az a kísérleti eredmény, amelyet a California Institute of Technology Caltech tett közzé ben.

A kísérletben résztvevők azt a feladatot kapták, hogy válaszoljanak egy sor kérdésre, ami általános tudásukat illeti, valamint, hogy adják meg, mennyire biztosak válaszaikban, és mennyire kíváncsiak arra, hogy mi a helyes válasz.

Ábrajegyzék 1. A kíváncsiság Csíkszentmihályi szerint az is szükséges, hogy albán meet ember kíváncsi legyen, érdeklődjön a környezete iránt, de azt már kevéssé mondja meg, hogy mit is jelent ez az érdeklődés. Azt érezzük, hogy az a nagymama, akit nem érdekelnek az unokái, vagy az a diák, aki nem nyílik meg egy adott tudásterület felé, nehezen élhetne át AHA-élményt az unokáival vagy a tanulással kapcsolatban. De megfordítva, a környezetünk bármely része kíváncsiságunk tárgya lehet; a tudományos felfedezések és találmányok pontosan ezt a határtalanságot jelzik. Persze mindig vannak személyes vagy társadalmi értelemben relevánsabb kérdések, területek, amelyek felé az emberek nagyobb késztetéssel fordulnak, hogy csak az egyik legmeghatározóbb példát említsük, Kolumbusz Kristóf nem biztos, hogy vállalkozott volna az útjára, ha az Indiába vezető kereskedelmi útnak és a Föld alakjának kérdése nem merült volna fel sürgető jelleggel a korában.

Az eredmények azt mutatták, hogy az érdeklődés a helyes válasz megtudására azoknál a kérdéseknél volt a legnagyobb, amelyeknél a résztvevők vagy nagyon biztosak, vagy nagyon bizonytalanok voltak a tudásukat illetően. Emellett megfigyelhető volt az is, hogy agyuk jutalomközpontja nagyobb aktivitást mutatott.

Milyen szalagcímek szólítják meg az olvasót?

A kíváncsiság kielégítésére irányuló vágy tehát ösztönzőleg hat, mivel kilátásba helyezi a későbbi jutalmat. Még ha minden online-szerkesztőség a lehető legérdekesebb címszavakkal is küzd azért, hogy elnyerje a népszerűséget, nem minden szalagcím hat csalétekként a naiv olvasóra. A New York Times szerkesztősége ban két különböző címet adott ugyanannak a cikknek, vagyis de facto egy online-portálnak két különböző címoldalát tett fel a világhálóra, mivel a kíváncsiság megvizsgálja, mivel a kíváncsiság cím örvend nagyobb népszerűségnek.

A felmérés eredményei arra mutattak rá, milyen fontos az izgalmas cím.

Az ötféle kíváncsiság és jellemzőik - Pszichológia -

Loewenstein elméletének értelmében az olvasó az első címverziónál egy részét kapta csak meg az információnak 2 milliárd dollárde nem az egészet a módszert, ahogyan ezt a számot mérték. A második verzió ezzel szemben túl kevés információt tartalmazott ahhoz, hogy érdekelje az olvasót. Az online újságírás árnyoldala Van az online újságírásnak egy másik oldala is, amelynek gyakran egyetlen célja, hogy az olvasót valótlan információkkal csalogassa, és kíváncsisága révén manipulálja - ez a clickbait lényege.

Különböző, gyakran pénzügyi természetű okai lehetnek az ilyesfajta manipulációknak, amelyeket egyes egyedül az a cél vezérel, hogy növeljék a kattintások számát, és hogy minél inkább befolyásolják az olvasót a hirdetések által.

Navigációs menü

Az ilyen weboldalak nem abban érdekeltek, hogy lojális olvasókat szerezzenek, hanem hogy az emberi kíváncsiság kihasználásával nagyobb nyereségre tegyenek szert.

Ennek klasszikus példái azok a szalagcímek, amelyek arra hivatottak, hogy az olvasót többértelmű, ködös megfogalmazásokkal vigyék tévútra - "FC Barcelona megerősíti a csatár-átigazolást", anélkül, hogy megadnák a játékos nevét. Pletykaportálok hirdetik: "Hihetetlen, mit meg nem engedett magának a popsztár! A pénz azonban nem minden. A clickbait-ekben leginkább az a nyugtalanító, hogy hamis információk mivel a kíváncsiság útján próbálják politikailag manipulálni az embereket.

mivel a kíváncsiság

Társadalmi és ideológiai körök, amelyek a közösségi médiában cikkeket osztanak meg, manapság egyre több olvasót érnek el. Így az internet a növekvő médiapolarizáció melegágyává válik. Saját identitásukat megteremtő "zúgportálok", amelyek nem vesztegetnek időt az újságírói színvonalra, sikeresebben és veszélyesebben tudják saját maguk számára kihasználni az emberi kíváncsiságot, olyan módon, hogy az érzelmeket és ösztönöket piszkálják fel.

mivel a kíváncsiság

Craig Silverman kanadai újságíró a BuzzFeed számára a os amerikai elnökválasztási kampány alapján vizsgálta a valós és hamis Facebook-bejegyzések népszerűségét.

Arra a megállapításra jutott, hogy a 20 legnépszerűbb ál-cikk a szavazást megelőző három hónapban több online tevékenységet továbbítás, reakció, kommentek váltott ki, mint a vezető, hiteles média 20 legnépszerűbb cikke.

Az érdeklődés olyan személyiségtulajdonságunk, amely segítségével kiválasztjuk környezetünkből a számunkra jelentős dolgokat, tárgyakat, embereket.

A legtöbb reakciót egy "Ending the Fed" című szélsőjobb weboldal ál-adatai és hírei váltották ki, amely többek között a következő szalagcímmel jelentetett meg cikkeket: "Ferenc pápa sokkolja a világot! Támogatja Donald Trump-ot az elnökválasztási kampányban!

Mi a kíváncsiság? - GNL

Ráadásul a legtöbb álhír-portált csak néhány hónappal a választások előtt alapították, és ezek clickbait-szalagcímei, valamint a szövegek elterjedéséből adódó dominó-effektus a közösségi médiában a címzettek számának lavinaszerű növekedéséhez vezetett. Az internet gondolatolvasó Timothy Snyder amerikai történész Road to Unfreedom: Russia, Europe, America Út a szabadsághiányba: Oroszország, Európa, Amerika, című könyvében Stephen King egyik ban megjelent I know what you need Én tudom, mire van szükséged című kisregényére hivatkozik, amelyben egy fiatalember arra használja gondolatolvasó képességét, hogy partnernőjét függőségben tartsa.

Minden kívánságát, amelyet óhatatlanul tud, azonnal teljesíti.

Amikor titka kiderül, a nőt legjobb barátnője inti: ez a viszony nem szerelmen, hanem erőszakon alapszik. Snyder megjegyzi: "Az internettel is valahogy így áll a dolog.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

Sokat tud rólunk, mégis úgy lép interakcióba velünk, hogy ezt nem árulja el. Rabszolgává alacsonyít minket, úgy, hogy legprimitívebb ösztöneinket ébreszti fel bennünk, hogy ebből láthatatlan harmadik szereplők húzzanak hasznot. Kihasználják a felhasználók ösztöneit és kivetik csalétkeiket. A "címzettek" gyakran képtelenek ellenállni, és bekapják ezeket a csalikat, ami fájdalmas következményeket von maga után.