A melegházasság nem ördögtől való

Igyekszem egy áttért a házasság, Kérdések a lelkiatyához

  • Eltervezett házasság Szemenszedett szerelem.
  • Szerző: szabot
  • „Sokféleképpen lehet muszlimnak lenni” | Dear Society
  • Tudni, hogy a kölcsönös helyesírás
  • Tudd kérdésekre nők
  • Nő találkozik az ember franciaországban
  • Kérdések a lelkiatyához

A városi szegregátumok vizsgálatalakor a kifelé mutató kapcsolatok minősége és a kutatói jelenlétre adott reakciók voltak leginkább informatívak. Kérdés ugyanis, hogy az elutasítások hátterében a kutatói pozíció eredend ő értelmetlensége áll, vagy bár a kutató szerepét el tudják képzelni az ott lakók, de a bizalmatlanság vagy a kiábrándultság miatt nehezen állnak szóba vele.

Nem meglepő módon általában ott volt könnyebb kapcsolatokat kiépíteni, ahol a közösségek, szomszédságok jobban működtek - nagyjából függetlenül attól, hogy lakóiknak mennyi ismeretük volt a tudományos kutatás mibenlétéről.

A falusias jellegű szomszédságokban akkor is szóba álltak az idegen kutatókkal, ha nem voltakteljesen tisztában a jövetelük céljával: erre utal az, hogy vendégként fogadtak minket.

Az elutasítások mögött meghúzódó érvekés érzelmek rekonstruálása, azaz a helyzetek és a szerepek átvilágítása rejtett tartalékai voltak a terepmunka értelmezésének. Az egyes családokra, közösségekre jellemző kapcsolatok mintázatai szoros és jószerivel kibogozhatatlan oksági összefüggést mutatnak a családok szerkezetével és nagyságával, a jellemző megélhetési, ismerd meg türingia stratégiákkal, és ettől elválaszthatatlanul az egyes generációk mobilitási aspirációval és integrációs törekvéseivel.

A szegénységben élők saját családon és közösségen belüli, valamint azokon túlmutató kapcsolatai egyúttal az országos és lokális gazdasági, társadalmi és politikai struktúrák és folyamatok lenyomataiként is értelmezhetők. Fogalmi, szemléleti keretek 15 Goffman éppen azt tanácsolja, hogy a hosszabb terepmunkára egyedül érkezzünk, mert így nem lesz a közelünkben olya kulturálisan otthonos hátország, ahová visszavonulhatunk, és ami visszavethet a terepre történő beilleszkedésünkben.

A szegénység sokarcú és összetett jelenség, nem szűkíthető le a jövedelmek, a pénz hiányára. A társadalmi kirekesztésről írott alapvető munkájában Amartya Sen a szegénységet a lehetőségektől való megfosztottságként értelmezi, s e megközelítés a hangsúlyt a társadalmi viszonyokból, társas kapcsolatokból való kirekesztettségre helyezi, ami önmagában is további kirekesztés és megfosztottság forrása lehet Sen A szegénység és kirekesztettség fogalmának tartalmi rokonsága mellett utóbbi használatának előnye, hogy nem csupán az anyagi forrásoktól való megfosztottságra, hanem egyéb forrásokból, intézményekből, jogokból, cselekvési lehetőségekből való kirekesztettségre, másként fogalmazva a társadalmi integráció vagy befogadás hiányára is utal FergeSzalai Alapvető konszenzus mutatkozik ugyanakkor abban, hogy a munkanélküliség a társadalmi kirekesztés kialakulásának és fennmaradásának alapvető oka, amely olyan nem jövedelmi típusú veszteségek forrása is, mint például a munkakészségek igyekszem egy áttért a házasság, pszichikai ár- 46 Váradi Monika Mária talmak, rossz egészségi állapot, növekvő mortalitás, emberi kapcsolatok elvesztése Sen Más szavakkal: a társadalmi befogadás alapvető feltétele a munkaerőpiacon, a munka világában való jelenlét lásd igyekszem egy áttért a házasság.

Robert Castel szerint az emberek a munka, valamint családi, társas és társadalmi kapcsolataik mentén tagolódnak a társadalomba, e két tengely mentén elemzi a betagolódástól a kiilleszkedésig vezető folyamatot, s alkotja meg a társadalmi integráció-dezintegráció zónáinak tipológiáját.

A casteli tipológia szerint az általunk megismert roma ás nem roma szegény családok jellemzően a sebezhetőség és a kiilleszkedés zónáiban élnek, noha a teljes kiilleszkedettséggel, amelyet leginkább a hajléktalan lét példáz Kozmaritkán találkoztunk. Mindez egyben arra utal, hogy a casteli zónák ideáltípusoknak tekinthetők, amelyek a teljes társadalmi integrációtól vagy tagságtól a teljes kiilleszkedettségig vagy kirekesztettségig, megfosztottságig terjedő folyamat egy-egy állomását jelenítik meg.

Az egyes emberek, családok helyzete még az egyes zónákon belül is különböző lehet az egyedi élettörténetek és a lokális kontextusok függvényében.

szabad belga találkozó

A szegénységben, kirekesztettségben élő k mozgósítható kapcsolatain egyfelől a mindennapi tülélés és a megélhetés múlik, másfelő l e kapcsolatok nélkülözhetetlenek az egyéni, családi mobilitás esélyeit tekintve. Kutatási tapasztalatok arra hívták fel a figyelmet, hogy a minél szegényebb és marginalizáltabb, minél kevésbé asszimilálódott egy roma csoport, annál inkább jellemző, hogy csak website üzenet találkozó családi, rokonsági kapcsolatokra támaszkodva képes a túlélésre Fleck—Orsós—VirágHavas Azokban a gettófalvakban, ahonnan nem csupán a nem romák, de a mobilizálható anyagi, társadalmi tőkével rendelkező, felfelé törekvő, asszimilálódni, integrálódni igyekszem egy áttért a házasság romák is elköltöztek, a helyben maradt családok csak az eleven és erős rokoni, közösségi, kölcsönösségen alapuló kapcsolatrendszerekre támaszkodva tudják túlélni a szegénységet DurstLadányi—Szelényi Ez a Granovetter nyomán erős kötésnek nevezett kapcsolati háló támaszt és védelmet nyújt, egyúttal azonban vissza is tart, korlátozza a közösség egyes tagjainak esetleges kitörési kísérleteit Granovetter Az erős jóképű és egyetlen ember, miközben a túléléshez nélkülözhetetlenek, Atúlélés és a társadalmi betagolódás között: szegénység, kirekesztettség és kapcsolatrendszerek 47 fenntarthatják a szegénységet, a szegénység csapdájába zárhatják az érintett családokat.

A Szegénységben él ő egyének, családok számára akkor van esély a helyzetükből való kiemelkedésre, bármilyen pozitív változtatásra, ha az erős kötések mellett a saját közösségükön kívülre irányuló gyenge kötéseik, kapcsolataik is vannak, legyenek azok bármilyen féloldalasak, egyen lőtlenek Messing Az erős és gyenge kötések granovetteri megkülönböztetésének továbbgondolását igyekszem egy áttért a házasság Putman és mások NarayanWoolcockhivatkozza Messing—Molnár a tipológiája.

Tanulmányom tárgya a szegénységben élő roma és nem roma családok megkötő és hídszerű kapcsolatainak bemutatása, ám eközben sem feledkezünk meg a munkáról, mint a társadalmi betagozódás másik alapvető eszközéről. Az általunk megismert családok életében az elszegényedéshez, a szegénység mélyüléséhez, a mélyszegénységbe süllyedéshez a munka világához fűződő kapcsolatok megszakadása, gyengülése vezetett.

A kilencvenes években bekövetkezett drámai változások akkor is töréspontot jelentettek, ha a családokfelnőtttagjai a szocializmus időszakában a legalacsonyabb presztízsű, legroszszabban fizetett munkákat végezték, és szegénységben éltek, hiszen ha a legalsóbb fokokon is, de betagolódtak a társadalmilag elismert munka rendszerébe.

hogyan találkozik egy milliomos férfi

A méltó, kiszámítható megélhetést biztosító munka hiánya, szű kössége, korlátozott elérhetősége és az ebből fakadó pénzhiány a családok szegénységének, sebezhetőségének, kiilleszkedettségének alapvető forrása. A megtartó család és a szegénység fokozatai Interjúalanyaink túlnyomó többsége úgy nyilatkozott, hogy csak a családjára számít, tőlük remélhet segítséget, biztonságot. A családi kapcsolatok védelmet jelentenek: érzelmi, anyagi és természetbeni támogatást lásd pl.

gazdag egyedülálló férfiak svájc

Messing—Molnár a, Kotics A családi kapcsolatok erőssége, tartalma, jellege azonban változékony. Korábbi, különböző roma közösségekben végzett kutatások felhívták a figyelmet arra, hogy igyekszem egy áttért a házasság a családok, akik anyagilag kiemelkedtek szegény környezetükből, igyekeznek lazítani a reciprocitáson alapuló, megkötő és a mobilitást gátló családi, rokonsági kapcsolataikon Fleck— Orsós—Virágilletve hogy aktuális gazdasági, anyagi érdekek — például a napszámlehetőséghez való hozzáférés — újradefiniálhatják a rokoni kapcsolatokat, átrajzolhatják a rokonsághoz tartozók körét Virág Kutatásunk során a szű kebb és tágabb családon belüli támogató, megtartó, megkötő kapcsolatok sokszínűségét tapasztaltuk, tartalmukat, intenzitásukat és irányukat tekintve egyaránt.

A családok és a tagjaikat összefűző kapcsolatok nagyon Váradi Monika Mária 48 különböző ek lehetnek a család nagysága, generációs összetétele, a családon belüli jövedelmek megoszlása, a család tagjait sújtó szegénység jellege, mélysége szerint. A családi, rokoni kapcsolatok hálózata megköthet, megakadályozhatja szegény közösségből való kimozdulást, de segítheti is a megélhetést és a mobilitást.

Kormoson es Szőlőkalján például a romák külföldi munkavállalása jellemzően a családi, rokoni kapcsolatok mentén szerveződik; a már kint élők segítenek a migrációs döntés meghozatalában éppen úgy, mint a migrációval járó anyagi és érzelmi költségek mérséklésében.

Ahogy arra is találtunk példát, hogy a nagycsaládon belül a jobb helyzetben társkereső nyiregyháza munka- és megélhetési lehetőségek biztosításával segítik a szegényebb rokon családokat. Számolnunk kell azonban olyan tényezőkkel, élethelyzetekkel is, amelyek még sebezhetőbbé teszik a szegény, lecsúszással, kirekesztődéssel fenyegetett családokat.

Szegénység és reprodukciós stratégiák — integrációs törekvések és lehetőségek Kutatási tapasztalataink megerősítik a gyermekek száma, valamint a szegénység etnikus jellege, mélysége és térbeli koncentrálódása között fennálló összefüggést lásd pl. KovácsVirág ; az öt vagy annál több gyermeket nevelő interjúpartnereink élnek a legnagyobb szegénységben, s a több gyermek vállalása elsősorban - de nem kizárólag a szegregált telepeken élő roma családokat jellemzi.

A generációk óta pusztákon élő nem roma családokban a sok gyermekvállalása a cselédmúltban gyökerező, máig érvényes reprodukciós minta. Kisvárosi terepeinken azonban az általunk megismert, középkorú és fiatal generációkhoz tartozó nem roma családokban néhány szabályt erősítő kivételtől eltekintve, legfeljebb három-négy gyermeket neveltek, a családalapítás előtt a nők is dolgoztak, vagy tanultak, szakmát szereztek, és az első gyermek születésére az anyák húszéves kora körül, vagy azután került sor.

A korai gyermekvállalás ezzel szemben a roma közösségekben, családokban fordul elő gyakrabban. A nádasi oláh cigány közösségben a korai családalapítás élő hagyomány, de ha a lányszöktetés és az első gyermek születésekor az édesanya esetleg kiskorú is, a családok egykét, legfeljebb három gyermek felnevelésére vállalkoznak lásd Váradi roma nőkről szóló tanulmányát e kötetbenés a gyerekek taníttatása, szakmához juttatása az oláh cigány családokban magától értetődő szülői aspiráció, preferencia.

A szölőkaljai Városárok utcában élő, ma ötvenes éveikben járó beás igyekszem egy áttért a házasság ugyan jellemzően nem fejezték be az általános iskolát, szakmát sem szereztek, és korán szülték első gyermeküket, de három-négy gyermeket neveltek fel, és igyekeztek taníttatni, szakmához juttatni őket.

Ez a stratégia - a korai gyermekvállalás kivételével - a következő generáció számára is mintát adott. Azt tapasztaltuk tehát, hogy a korai gyermekvállalás nem magától értetődően vezet magas gyermekszámhoz, és nem minden esetben függ össze a mélyszegénységgel.

A szóban forgó roma családok demográfiai magatartásának hátterében a többségi társadalomba való betagolódás, az integráció különböző mintázatai állnak. Nádason az oláh cigány közösség szegény tagjai is évtizedek óta nem roma szomszédságban élnek, a többségi társadalom tagjaival kialakított kapcsolatok, a hangsúlyozottan konfliktusmentes viszony az oláh cigány közösség többség általi elfogadottságának egyik jele és A tülélés és a társadalmi betagolódás között: szegénység, kirekesztettség és kapcsolatrendszerek 49 egyben oka.

Szől ő kalján pedig a Városárok utcába a közeli cigányfaluból beköltözött mégoly képzetlen romák is éveken át ugyanazokban a helyi üzemekben dolgoztak, mint a nem romák. Más kutatási eredményekkel Durst összhangban igyekszem egy áttért a házasság azt mondhatjuk, hogy a szegény roma családok reprodukciós stratégáit messzemenően meghatározzák a saját családon, közösségen kívülre mutató, hídszerű, a többségi társadalommal a munkahelyeken, lokális szomszédságokban kialakított kapcsolatok' Azt is tapasztaltuk, hogy a vegyes házasság az asszimiláció, a betagolódás vágyának, a társadalmi mobilitás igényének jele, amely egyúttal a reprodukciós stratégiákat is alakítja DurstKovai Négy gyermeket neveltek föl, az első az asszony húszéves korában született.

Mondom, nem baj, anyu, en akkor sem akarok cigányhoz menni! Hát én ugye olyan közösségben voltam [a munkahelyen], hogy mind magyarok voltak, vagy három cigány lány volt S ugye, akkor ugye, láttam azt, hogy milyen szépen élnek, hogy megbeszélik a dolgokat.

Legfrissebb

Én ugyanezt akartam, és hála a Jóistennek, valahol meg is van. Ők roma környezetben élnek, a szomszédságban laknak a férfi rokonai, akikkel napi, intenzív kapcsolatokat ápolnak. Ambícióik, aspirációik azonban kirínak a környezetükből. Részben az különbözteti meg őket a roma szomszédságtól, hogy lakás- és életkörülményeiket folyamatosan javítják, a férj rendkívüli üzleti ügyességének köszönhető en szép, modern bútorokkal, fogyasztási eszközökkel tudják felszerelni nemrég megvásárolt kis házukat.

keresés casablanca nő sofőr

E család relatív sikerességének, ' Egy észak-magyarországi romungro közösség szegénységből kiemelkedett, a többség által aszszimilálódottnak tekintett roma családokban élő nök és férfiak nem romákkal azonos munkahelyen dolgoztak. A tapasztalatok szerint a megkötő és kifelé mutató kapcsolatok egyensúlya a sikeresség, a boldogulás feltétele Messing— Molnár amég ha, mint ebben az esetben, a hídszerű kapcsolatok az informális gazdaság terepén alakultak ki és mobilizálhatók.

A beszélgetés során a szülők hangsúlyozták: azért sem terveznek kettőnél több gyermeket, mert mindent meg akarnak adni nekik. Erről a törekvésről és indoklásról két, Nádas cigánytelepén élő fiatal romungro cigány nővel beszélgetve is hallhattunk. Ők egy-egy gyermeket nevelnek, s ezzel kétségkívül ritka kivételnek számítanak a szegregált roma környezetben. Egyiküket mutatjuk be, aki harminckét éves, párjáva l és hatéves kislányukkal él.

Testvéreivel együtt, már tizennégy éves korától járt napszámba, négy évet egy távoli nyugat-dunántúli városban is dolgoztak, a keresetükkel szüleiket és gyermekét egyedül nevelő testvérüket támogatták. Párjával huszonkét éves korában ismerkedett meg. Szeretne leérettségizni, esti tagozaton el is végzett két évet, de félbehagyta tanulmányait, inkább dolgozni ment.

oldal érvényes fogyatékos találkozás

Azon roma családok többségében, amelyek reprodukciós stratégiái hasonlítanak a nem romákéhoz, az általunk megkérdezett fiatalok szüleit erős szálak kötötték, illetve kötikjelenleg is a formális vagy informális munkaerőpiac világához, és a többségi társadalom felé is kiépültek különféle erősségű kapcsolataik.

Igyekszem egy áttért a házasság fiatalok biztos és szeretetteli támogató légkörben töltött gyermekkora emlékeznek, amelyben a gyerekek továbbtanulása is megfogalmazódott igényként, ám azt a szegénység, a pénzhiány nem tette lehetővé, a fiatalok korán munkába álltak. A szegregált cigánytelepeken is élnek tehát, ha nem is nagy számban, olyan családok, amelyek tagjai nagy erőfeszítéseket tesznek a szegénységből való kitörésre, vagy legalább a további lecsúszás megakadályozására, s ennek egyik eszköze a gyermekvállalás szabályozása.

A vizsgált szegregált cigánytelepeken élő roma családok meghatározó többségében azonban a korai gyermekvállalás, a magas gyerekszám nem csupán a mélyszegénység jele, de egyben fenntartó pillére is.

Káromkodik a férjem

Ez a reprodukciós stratégia, valamint a szegregált környezet, a rendkívül rossz lakáskörülmények, az újratermelődő alacsony iskolázottsági szint, az elsődleges munkaerőpiactól való tartós távollét egymással összefüggően, egymást erősítve tartják a családokat a kirekesztettség, mélyszegénység csapdájában.

Rónakeresztesen az egyik mélyszegénységben élő, szerteágazó rokonsággal bíró családban az ötvenkét éves, nemrég megözvegyült apa nem helybeli, második felesége származott a városból. A férfi a rendszerváltás idejéig folyamatosan dolgozott, óta munkanélküli, a munkaügyi kirendeltség támogatásával négy szakmát is szerzett — semmire nem megy vele, legálisan csak közmunkásként tud dolgozni.

A család szűkös bevételeit vasazással, lomok gyűjtésével egészíti ki, míg élt és egészséges volt a felesége, napszám- Atúlélés és a társadalmi betagolódás közón: szegénység, kirekesztettség és kapcsolatrendszerek 51 ba is eljártak. Az első házasságából egy gyermeke született, aki nevelőintézetbe került, s ő az egyetlen, aki a családban szakmát szerzett.

A második házasságból származó hét gyerek közül egy sem fejezte be az általános iskolát, a nagyobbak korán családot alapítottak, párjaik is iskolázatlanok, segélyből, alkalmi munkákból, olykor közmunkából élnek. A középkorú férfi jelenleg két legkisebb gyermekét neveli, s velük él egyik lánya is a párjával és a két unokával. A most iskoláskorú gyerekek közül a tizenhárom éves lány magántanuló, a hétéves kisfiút pedig nemrég vegyes osztályból szegregált roma osztályba tették át. A férfi egyik lánya huszonnégy éves, öt osztályt végzett el tizennégy éves koráig; azért nem járt iskolába, mert neki kellett a kisebb testvéreket ellátnia, amíg szülei napszámba jártak.

Tizenöt évesen ismerte meg a párját — napszámos munkán —, tizenhat éves volt, amikor első gyermekük megszületett, négy gyermeket nevelnek. A fiatalasszony vágya, hogy a gyermekei legalább az általános iskolát befejezzék R-családi Egy mélyszegénységben élő nádasi nagycsaládban az ötvenkilenc éves asszony csak egy osztályt végzett, szülei kivették az iskolából, hatvankét éves férje sem fejezte be az általános iskolát, öt osztálya van.

Amíg tehették, mindketten dolgoztak, Budapesten, napszámban, de a férfi súlyos beteg lett. Tíz gyermekük született, a szülő kkel egy házban jelenleg hárman élnek a párjaikkal és az unokákkal. A többi gyerek is a közelben, a telepen lakik. Egyik fiúk a kutatás idején börtönben volt, az ő hét gyermekét nevelőszülőkhöz helyezték, a nagymama nagyon szeretné visszakapni az unokáit.

A tíz gyerek közül egy sem végezte el az általános iskolát, mindannyian szegregált roma, ún. Már öt dédunokája is van, az unokák is kamaszkorukban igyekszem egy áttért a házasság első gyermekeiket.

meet munkalapok

A nagycsaládban senkinek nincs bejelentett munkaviszonya, a férfiak néha eljárnak napszámba. A felnövekvő generációk igyekszem egy áttért a házasság az iskola kudarcok terepe, frusztráció forrása, amely nem nyújt teret és lehetőséget kapcsolatok kialakítására a többségi társadalom felé, nem kínál belátható és vágyott mobilitási mintákat. A szegénységből való kitörés esélye nélkül a korai családalapítás és gyermekvállalás a felnövekvő generációk szemében nemcsak magától értetődő minta, de egyúttal a túlélési egyetlen természetes lehetőségeként kínálkozik.

Váradi Monika Mária 52 túlzottan szabados szexualitás következménye, hanem egy olyan tudatosan választott eszköz, amely lehetővé teszi a felnőtt státusz elérését és a függetlenedést Fernandez-Kellyhivatkozza Portes A mélyszegénységben élő családok történeteiben a gyerek mindenek felett álló értékként jelenik meg, nem csupán a legerősebb kötelék, amely a családokat összetartja, de az önbecsülés és identitás alapvető, gyakran egyetlen forrása is Durst A sebezhetőség és kiilleszkedettség zónájában: családi kapcsolatok, igyekszem egy áttért a házasság kockázatok A stabil párkapcsolatok a nukleáris család biztonságos alapját jelentik — a megromlott, szétesett kapcsolatok okozta sérüléseket a felnőttek, elsősorban a nők és a gyerekek egyaránt megszenvedik.

Irgácspuszta szegény, zárt, csonka társadalmában tudomásul veszik és természetesnek tekintik igyekszem egy áttért a házasság férfiak alkoholizálását és agresszivitását, amelyet a nőknek a helyi normák szerint el kell türniük lásd Virág irgácsi tanulmányát e modell profil társkereső. A vizsgált lokalitások egészét sehol nem jellemzi a családok ilyen mélységű sérülése, a nők ilyen súlyos kiszolgáltatottsága, de mindenütt találkoztunk olyan asszonyokkal, akik hosszú évekig szenvedtek férjeik alkoholizmusától, hűtlenségétől, néha drogfogyasztásától, mindenekelőtt azonban agresszivitásától.

Vannak, akik törtek férjük halálig, mások kiléptek e kapcsolatokból, de általában évekig tartott, amíg végleg elhagyták agresszív partnereiket, mert nem volt hová menniük; hazaköltöztek a szüleikhez, aztán újból visszatértek, volt, aki családok átmeneti otthonában is megfordult a gyermekeivel. Azok számára, akik újra párkapcsolatban élnek, a legnagyobb érték, ha a férfi nem iszik, nem bántja őket, s előző házasságukból származó gyermekeiket is sajátjaiként szereti.

A melegházasság nem ördögtől való – Főtér

Találkoztunk olyan nőkkel is, akik elégedetten meséltek arról, hogy az új kapcsolatban megtalálták a támogató szeretetet, a biztonságot. Vannak azonban olyan asszonyok, akik évekig vagy tartósan egyedül nevelték gyermekeiket, s tudjuk, hogy a csonka család, főként ha a családfő nő, önmagában is szegénységi kockázat HavasiSpéder A gyermeküket egyedül nevelő nők helyzete természetesen igen különböző lehet.

Rónakeresztes cigánytelepének szélső utcájában ismertük meg azt a családot, ahol három elvált asszony, a hatvanhárom éves nyugdíjas nagymama, harminchét és huszonkilenc éves lánya élt egy háztartásban, a két fiatalasszony gyermekeivel.

Mindhárom asszony maga döntött úgy, hogy elhagyja a párját. A nagymama akkor tudott négy lányával elköltözni a munkanélkülisége után alkoholistává vált férjétől, amikor egy tehetősebb rokon segítségével saját kis házhoz jutott.

A négygyermekes idősebb lány tizennyolc évig élt második párjával, aki terrorizálta, félelemben tartotta őt, de csak azután tudta magát rászánni a végleges szakításra, miután megtért, és a Hit Gyülekezetének tagja lett.

Húga egy helyből elszármazott, Budapesten élő és dolgozó férfihez ment hozzá,jómódban, de magányosan élt a fővárosban, úgy érezte, hogy nem kap elég szeretetet, ezért szó nélkül fogta magát és hazaköltözött.

Elküld Káromkodik a férjem Kedves lelkiatya! Múlt évben házasodtam össze a férjemmel, de úgy érzem, nagy hiba volt tőlem, akkor még nem ismertem őt eléggé.

Ő egy kisfiút nevel, s a kutatás időpontjában bejelentett munkahelye volt, igaz, nemrég vették föl, éppen három hónapos próbaidejét töltötte. Mindkét fiatalasszony szeretne a szülői házból elköltözni, de nemigen van esélyük rá, hogy társkereső twoo egyedül nevelő anyaként változtassanak a helyzetükön; pénzük nincs arra, hogy lakást vegyenek, A túlélés és a társadalmi betagolódás között: szegénység, kirekesztettség és kapcsolatrendszerek 53 az önkormányzati szociális bérlakások bérleti feltételeit nem tudják teljesíteni.

A mégoly kényszerű együttélés azonban előnyökkel is jár, hiszen a családban összeadódnak a különböző jövedelmek, a több generáció együttélése, a családot összekötő szoros kapcsolat anyagi és érzelmi védelmet, biztonságot nyújt a társ nélkül maradt anyák és a gyerekek számára.

Mindenfajta érzelmi és anyagi biztonságot nélkülöz ezzel szemben az a kormosi Béketelepen él ő roma asszony, aki alkoholista, agresszív férjétől való válása után albérletről albérletbe vándorolt, és csak a fővárosban, jobb körülmények között élő testvérei anyagi támogatásának köszönhetően tudta kifizetni a lakbért, s így menekült meg attól, hogy a gyermekeit a gyámhatóság elvegye tőle.

Az elvált, jelenleg két kisebb gyerekét, egy fogyatékos fiút és egy középiskolás lányt igyekszem egy áttért a házasság asszony távol lévő testvérei támogatására számíthat — nemcsak pénzt, de ruhákat is kap tőlük. Barátnője, aki lebénult férjét ápolja, az ugyancsak a Béketelepen élő, de munkahellyel, rendszeres fizetéssel rendelkező gyerekeire támaszkodik, tőlük kér kölcsön és kap rendszeresen ételt, különben éhezne.

Mindketten szégyellik a szegénységüket igyekszem egy áttért a házasság testvéreik, a gyerekeik előtt, szégyellik, hogy rájuk vannak szorulva. Van a szegénységnek olyan mélysége, amikor ugyan léteznek támogató családi kapcsolatok, de éppen csak arra elegendőek, hogy legalább ideiglenesen megóvjanak a teljes ellehetetlenüléstől, a végső kiilleszkedéstől. Mindkét asszony rendkívül nagy összegű, több százezres rezsihátralékot halmozott fel, attól rettegnek, hogy bármikor az utcára kerülhetnek.

Ezen felül mindkét asszony fogyatékkal élő, illetve súlyosan beteg családtagot ápol, maguk is nagyon betegek, és igen gyakran nem telik a szükséges orvosságra.

A betegség maga is fenntartja, mélyíti a szegénységet, rendkívül megterheli az amúgy is forráshiányos háztartásokat, bevételkieséshez vezethet és gyengítheti a családi támogató és a hídszerű kapcsolatokat egyaránt.

A kisvárosok szegregált telepein nagyon kevés idős roma emberrel lehet találkozni. Gyakran hiányoznak a személyes emlékek a korán elhunyt nagyszülőkről, és a családtörténetekben visszatérően hallottunk a nélkülözéstől, sok küszködéstől megbetegedett anyákról, nagyanyákról, a keményfizikai munkába belerokkant férfiakról.

A mai negyvenes, ötvenes, esetleg — nagy ritkán — ennél idősebb generáció tagjai jellemzően betegek; a leggyakoribbak a szív- és érrendszeri panaszok, idegi problémák, Nádason sokan küszködnek asztmával, s ahogy az asztma, úgy néhány családban a rákbetegségekre való hajlam generációkon keresztül öröklődik. Ebben a generációban a nyugdíj típusú bevételek nagyobb részét orvosságokra, a krónikus betegek kezelésére kell költeni.

Nádason meglepően sok olyan roma családot ismertünk meg, amelyek súlyosan beteg vagy fogyatékos gyermeket neveltek vagy nevelnek, ők egy kivétellel a telepen élnek. A kivételt egy, a városban élő oláh cigány család jelenti, amelyik négyéves korában veszítette el legkisebb gyermekét, aki testi-szellemi fogyatékossággal született, rövid kis életében állandó felügyeletre szorult, lélegeztetőgépen élt N—családil4. Az egyik érintett te- 54 Váradl Monika Mária lepi háztartásban három generáció él együtt, az id ősebb, negyvenes évei elején járó szülők négy gyermeke közül az egyik fiú süketnéma és fél szemére vak.

A velük él ő két unoka közül az egyik agybénulással született, oxigénpalackra van kötve, gyomorszondán keresztül táplálják. Noha az érintett családok a súlyosan beteg gyermekek után ápolási díjat is kapnak, illetve részesülnek közgyógyellátási igazolványban, e támogatások a rendkívül alacsony összegű családi bevételek mellett nem elegendőek a kiadások fedezésére.

Pénz hiányában az intézetben lévő fiút a szülei nem tudják rendszeresen látogatni, a súlyosan fogyatékos kislányt egy másik városba kéne hordani speciális iskolába, de inkább magántanuló lett. A beteg gyerekeket rendszeresen kell hordani kontrollra a megyeszékhelyre, de hónap végén erre már nem telik. A szegények között is a legszegényebbek, legelesettebbek azok a n ők és férfiak, akiknek a családi, rokonsági megkötő, támogató kapcsolataik is nagyon gyengék, vagy éppen hiányoznak MessingMessing-Molnár a.

Bár párkapcsolatban élnek, mégis rendkívül nagy teher hárul azokra az asszonyokra, akiknek párjai börtönbüntetésüket töltik, őket az elnyomorodás fenyegeti.